Községünk helyén valószínűleg eredetileg besenyő szálláshely volt, mert egy 1256-ban kelt oklevél "Padan" falut mint a besenyők régi települését említi. Ez egyben a község első írásos említése is. Kezdetben a pozsonyi vár tartozéka volt. IV. Béla egyik későbbi oklevelében a padányi besenyő kocsmáros kérésére a király őt és rokonait nemesi rangra emeli azzal a feltétellel, hogy a király minden hadjáratában részt vesznek. Ezzel a Padányi nemzetség a falu egyedüli birtokosa lett. A család nemesi rangját IV. Béla fia V. István is megerősítette. Később a Padányiak nemzetsége több ágra szakadt, ezekből lettek a Bíró, Bodó, Kossár, László, Máttyus, Szakál és más nemesi családok. A települést 1288-ban "Terra Padan", 1291-ben"Villa Padan", 1326-ban "Possessio Padan" néven említik az írott források. Padány lakói veszély idelyén a falut övező mocsarakban épített sáncok mögé menekültek. Az ingoványban máig láthatók a védősáncok és árkok nyomai, melyek megvédték őket a török támadásoktól is. A 16. században lakói felvették a protestáns hitet, melyet később is megtartottak. A község régi temploma szerepel az elpusztított kálvinista egyházak 1681-es jegyzékében. 1731-ben rendeletileg vették el a padányiaktól templomukat, plébániájukat és annak egész vagyonát, lelkészüket pedig a hatalom elüldözte. A történtek a falu fejlődését is súlyosan hátráltatták. 1884-ben és 1905-ben nagy tűzvészek pusztítottak a településen. A fejlődést az sem segítette elő, hogy 1896-ban Pálffy Sándor gróf magakadályozta, hogy a vasútat és a közútat itt vezessék át.

Vályi András szerint "Nagy, és Kis-Padány, két magyar falu Poson Vármegyében, földes Urai külömbféle Uraságok, lakosai katolikusok, többen reformátusok, fekszenek Bõshöz fél mértföldnyire, határbéli földgyeik középszerûek, mint vagyonnyaik, második osztálybéliek." ^[2]

Fényes Elek szerint "Padány (Nagy), magyar falu, Poson vmegyében, Bõshöz észak-keletre 1 1/2 órányira, 52 kath., 380 ref., 15 zsidó lak. Ref. anyaszentegyházzal, s ekklézsiával. Határának egy része posványos rétség, melly savanyu szénát, nádat eleget ád, sok vízimadarat táplál. Burgonyájok sok és hires. F. u. nemesek. Ut. p. Somorja. " ^[3]

1910-ben 637, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott.

A mai Padány területén feküdt egykor Petény falu is, melyet 1298-ban a pozsonyi vár tartozékaként említenek először. Később lakói közül többen nemesi rangot kaptak, közülük került ki a későbbi birtokos Petényi család őse. Egy 1356-ban kelt oklevél említi Petényi Miklós fiait Jakabot, Pétert és Andrást. 1553-ban már csak egy adózó portája volt a településnek, mely a török időkben pusztult el. Helyén a későbbiekben major volt, mely a 18. században királyi tulajdon. 1905 és 1945 között Kuffler Viktor volt a birtokosa, aki kastélyt is építtetett ide. A major 1948-ban a Nagymegyeri Állami Gazdaság tulajdona lett.