A Sokorói-dombság pannonhalmi vonulatának keleti lejtős részén, az Igmánd-Kisbéri medence 

nyugati peremén helyezkedik el. Szerves része a Kisalföld tájegységének, ugyanakkor egyértelmű

kapcsolódásai vannak a dombvidékhez is. Győrből közúton lehet megközelíteni.

A tápi Hegysor

A tápi szőlőhegy oldalában meghúzódó műemléki népi építészeti együttes építészeti értéke elsősorban 

azért egyedülálló országos szinten is, mert szinte egy egész házsor maradt fenn szoros egységben,

megőrizve a XVIII. századi zsellértelepítések emlékét. A Győri utcából a tápi dombra felvezető

Hegysor utca egymás mellett sorakozó házai és az utcakép védett. A házak döngölt falú nádtetős épületek.

Az épületegyüttes legkorábbi tagja 1792-ben, a legfiatalabb pedig a XIX. század közepén épült.

A házak, a környék falvainak korabeli építőgyakorlata alapján, itt is a táj adottságainak megfelelően

épültek a parányi zsellértelkeken. Valamennyi döngölt falakkal, a domboldalból kitermelt anyagból készült,

apró ablakokkal, nyitott tornáccal. Tetőszékük ágasfás-szelemenes, oromzatuk fűrészelt deszka,

fedésük zsupp és nád.

Neve írásos formában először egy 1237-es oklevélben fordul elő Tapan alakban. 

Az elnevezés eredetét egyesek személynévnek tekintik, mások a török eredetű "talp" jelentésű szóból

származtatják. 

Eszerint a Tapan-Táp változat kialakulásának az lehet a magyarázata, hogy az eredeti szó végződését

 helyhatározói ragnak fogták fel és elhagyták.