A mai pozsony-dunaszerdahely-komáromi főúttól egy kicsit félreesik Padány kisközség. Előbb a pozsonyi vár birtoka, majd a XIII. Századtól a Padányi családé volt. A község református temploma 1786-ban épült.

A közelmúltig a települést feneketlen mocsarak vették körül, máig láthatók az ingoványokban akkor kiépített védősáncok és árkok nyomai. Padány határában hajdanán tehát kevés volt a termőföld, csupán a XIX. század első felében tették termővé a terület egyharmadát. A török háborúk idején a padányiak a Likócsosi ingoványban kerestek menedéket, de minden valószínűség szerint oda rejtőztek el korábban, a tatárdúlás idején is.

Ősi besenyő település, így említi egy 1265-ből származó oklevél is. Nevével először egy 1254-ben kelt oklevélben találkozunk Padan alakban. További megjelenési formái:

1256-ban Primus Bissenus de Padan (besenyők földje), 1260-ban Nagh Padan, 1291-ben Villa Padan, 1326-ban Possessio Padan, 1351-ben Kyspodan, 1786-ban Kisch-Padány, 1808-ban Nagy-Padány, 1873-ban Padány, 1948-ban Padáň.

Az Amadék irattárában lévő, az 1256. évben keltezett okiratban, mely IV. Béla király számára készíttetett, a pozsonyi káptalan előtt lefolyt tanúkihallgatásról, a „Primus Bissenius de Padan“ szókapcsolatban olvasható Padány neve. 1298-ban Padány és Petény-puszta a pozsonyi vár tartozéka. 1341-ben Padány a padányi és a petényi nemesek közötti határjárási perben szerepel. A XIV. Században kisebb-nagyobb nemesi birtokokra oszlott, közülük a Petényi, a Dienes és az Iklár családok, birtokosok nevét még ma is őrzik a dűlőnevek. Egy 1434-ből származó perirat szerint a padányi nemesek hatalmas szomszédjukkal, a várkonyi Amadé gróffal szálltak szembe. ( A pert kiváltó ok az volt, hogy a padányi nemesek szolgái a község határához tartozó Bedő-szigeten kaszáltak, amikor a gróf udvarnépével megtámadta őket, sokat közülük megsebesített, ruhájukat, a lekaszált szénát és a velük lévő jószágaikat erőszakkal elvette tőlük. Zsigmond király a padányi nemesek panaszára párviadalt ítélt, de ezt a gróf nem fogadta el. Erre a király kötelezte Amade grófot, hogy a pozsonyi káptalan előtt esküdjék meg, hogy a Bedő-szigeti dúlásban ártatlan. Az esküre nem került sor, így a per a padányi nemesek javára dőlt el.

Az 1553. évi portális összeírásban 1 portával van felvéve. A későbbiekben a Padányiak nemzetsége több ágra szakadt. Padány a későbbiekben a kisnemesi családok birtokát képezte. Az 1828-as Nagy Lajos-féle összeírásban 73 házzal és 527 lakossal szerepel.

1851-ben a feljegyzések alapján Padány (Nagy-), magyar falu Pozsony vármegyében, Bőshöz észak-keletre 1 ½ órányira, 52 katolikus, 380 református, 15 zsidó lakossal, református anyaszentegyházzal és eklézsiával. Határának egy része posványos rétség, mely savanyú szénát, sást, nádat eleget ad, sok vízimadarat táplál. Burgonyájok sok és híres. Földesurai: nemesek.

1884-ben hatalmas tűzvész pusztított a településen, a község középső része teljesen

leégett. Kiégett a templom is, a harangok kiolvadtak. A község a károkat még ki sem heverte, és 1905-ben újabb tűzvész pusztított a községben. 1896-ban gróf Pálffy Sándor megakadályozta, hogy Padányon keresztül vasutat építsenek, így a vasútvonalat és a közutat Alistál mellett vezették el.

A XX. század elején Padány, alsó-csallóközi magyar kisközség 104 házzal és 588, nagyobb részben ev. ref. Vallású lakossal, postája Alistál, távírója, vasúti állomása Felistál- Nyárasd. A XX. század elején id. László Vince volt a község leggazdagabb birtokosa. Ez idő tájt a község lakosai olvasókört tartottak fenn, mely 1890-ben alakult.

( Alakulásukkor száz könyvet kaptak ajándékba, könyvállományuk a XX. század harmincas éveiben kilencszázra gyarapodott. Téli estéken, amikor nem lehetett a földeken dolgozni, újságfelolvasást tartottak.) 1945-ig birtokos volt még itt László József, Kossár József, László Zsigmond és Horváth Imre.

A XX. század harmincas éveiben a községnek határain túl is népszerű, évente három-négy színdarabot is bemutató, műkedvelő színháza volt, de működött itt ebben az időben egy 35-40 tagot számláló vegyes kar is.

1945 januárjában több 13-16 éves padányi fiút küldtek német kiképzőtáborba, ezek csak 1946-ban térhettek haza, a háború után 10 családot deportáltak csehországi kényszermunkára, 2 családot pedig Magyarországra telepítettek.

1954-ben új községháza épült, a Goldberg-kocsmát pedig iskolává alakították át.

1960-ban háromosztályos iskola nyílt, a régi iskolaépületben pedig óvodát rendeztek be.

1984-ben sor került a templom, majd ezt követően a lelkészlak felújítására. 1992-ben új községi hivatalt és művelődési házat avattak.

Padány lakossága viszonylag korán áttért a kálvinista hitre, templomuk már a XVII. Században állhatott. A mai református templom 1787-ben épült klasszicista stílusban. 1816-ban felújították, és tornyot építettek hozzá. Egyes feljegyzések egy 1693-ból készült kehelyről is említést tesznek. Az 1986-ban végzett felújítás során a templomot egyszerűsítették, így jó néhány eredeti építészeti elemét, részletét elvesztette. Csak a torony és a templomfalak maradtak az eredetiek.

A templom mellett található a templommal egyidős református lelkészlak, mely egy földszintes L alakú épület, az udvari részben boltíves oszlopos folyosóval.

Petény majorban található a kastély, melyet 1906-ban Kuffler Viktor építtetett neogótikus stílusban. Téglalap alakú emeletes épület, többször átépítették.

A községhez tartozik a fentebb említett határjárási perben is szereplő Petény-puszta, melynek első okleveles említése 1298-ból való. Ide tartozik még továbbá a Péterháza-, a Dienes- és az Iklár-dűlő, melyek régi nemesi birtokosaik nevét őrzik a mai napig, valamint a Gátőrház, a Kutastanya és a Padány-réti major.

Petény major napjainkig őrzi az eltűnt település nyomait, melyet legelőször egy 1298-ban kelt oklevél a pozsonyi vár tartozékaként említ. A későbbiekben az itt élő jobbágyok közül néhányan nemesi rangot kaptak. Egy 1356-ban keltezett okirat említést tesz Petényi Miklós fiáról, Jakabról, valamint fivéreiről, Péterről és Andrásról. Az 1553. évi portális összeírásban 1 portával szerepel. A török háborúk idején elpusztult, később majorként felújították, és eredetileg Alistál határához tartozott. A major a XVIII. században kincstári birtok volt.

1851-ben Petény-puszta Pozsony vármegyében, Alistál filiálja, 6 katolikus lakossal. A községhatárok módosítása után Petény Padányhoz került. 1905-ben Kuffler Viktor vásárolt itt birtokot, s volt tulajdonosa egészen 1945-ig. A majort korszerűsítette,

szeszfőzdét és kastélyt építtetett. 1948-ban a Nagymegyeri Állami Gazdaság vette át, napjainkig megmaradt a szeszfőzde és az élesztőgyár épülete.

A község lakosainak száma a 2001-es népszámlálási adatok alapján 863. Ebből 447 férfi és 416 nő. Nemzetiségi összetétel szerint 45 szlovák, 815 magyar, 1 cseh , felekezeti hovatartozás szerint 433 ev. református, 362 római katolikus, 8 evangélikus, 2 görög katolikus, 58 felekezet nélküli. 

A községben működő cégek és magánvállalkozók:

Mezőgazdasági szövetkezet Alistál - Dolný Štál, THP a.s. Topoľčany – csibefarm, MM+J s.r.o. Chrenkó József – mezőgazdasági termelés, HT BAU s.r.o. építôipar,Fogas Béla – teher szállítás, Gaviál s.r.o. Nyitra – halászat, Bartalos Rudolf - autó javító műhely, ifj. Andics Jenő – fafeldolgozás, SzabSoft s.r.o. - elektrotechnika, Deltron – Takács Viktor – autó festő műhely. A községben működő üzletek: Jednota Coop üzlet,  Szakács élelmiszer üzlet, Xénia vegyesüzlet – Fogas Márta, Trafik – Vankó Henrietta, Minipresszó – Verbó Mária, József csárda – Horsicza József, Nyírfa vendéglő – ifj. Húshegyi Károly.

A községben aktívan működik több szervezet, mint a padányi népdalkör, sportszervezet, tűzoltó szervezet, vöröskereszt, technikai sportok szervezete, vadász szervezet, Csemadok helyi szervezete. A sportszervezet magába öleli az asztali tenisz klubbot, a futball szervezetet, karaté klubbot és fitnesz klubbot.

A községben van 1-4 évfolyamú magyar tannyelvű alapiskola, melyet a 2011/2012-as tanévben 15 diák látogat, úgyszintén magyar tannyelvű óvoda, melyet 21 gyerek látogat, napközi otthon, valamint iskolai étkezde is.

Évente, júliusban megrendezésre kerül a már hagyományos falunap és más kultúrális rendezvény mint a népzenei folklór fesztivál, gyermeknap, nyárbúcsúztató, fenyőünnepély, nyugdíjasnap és számos rendezvény a falu kultúrközpontjában. A kultúrközpont a falu multifunkcionális központjában található, mely 1990-1992-től működik.

Ebben az épületközpontban helyezkedik még el a helyi községi hivatal, mezőgazdasági szövetkezet adminisztratív helyiségei, valamint iskolai étkezde és konyha. Itt van továbbá a falusi könyvtár, nyugdíjasklubb, sportközpont, 2004-től az iskola, óvoda. Az épület komplexum mögött futballpálya áll a sportolni vágyók rendelkezésére.